Harminc éve kezdtem hajózni a Balatonon, de már az első tengeri utam óta is eltelt több mint két és fél évtized. Nehéz kiemelni bármit, amit a hajózásban szeretek, könnyebb azt, amit nem: esőben, szembe hullámzásban senki sem érzi olyan jól magát.
Számos vitorlást megismertem: Kalóz, Balaton 31+3, GibSea 50 és 51, Bavaria 36, Bavaria 46, Bavaria 44, Bavaria 50, Benetau 50, Jeanneau 54DS, Trintella 57/A, Jeanneau 49i, Oyster 52, Lagoon 50 – ugyanolyan szép emlékek fűződnek hozzájuk, mint a Crownline 29CR, Menorquin 160, Azimut 55, Fountaine Pajot 44, Fountaine Pajot 67 motorosokhoz. Több mint 100 tengeri futamon vettem részt, mind kínált valami tanulságot. A legemlékezetesebb talán egy késő novemberi Umag-Sutomišćica volt, este, 45-50-es bórában – ha ez nem lett volna elég, még a motor is leállt.
A hajózásban az is izgalmas, hogy bármilyen körülmények között a biztonság az első, a hajót és a csapatot felelősen irányítani kell úgy, hogy közben jó legyen a hangulat. Ahogy egy klasszikusom mondta, a jó skipper nem csak hajóvezető, hanem élményt adó túravezető is. Persze az sem árt, ha valaki képes megjósolni az időjárást.
Alapelveim a biztonság, felelősségtudat, valós tudás, folyamatos tapasztalás. Célom a csapat irányítása, az együttműködés odafigyelő fenntartása. Annak, aki most kezd hajózni, azt tanácsolnám, csinálja komolyan, igényesen, odaadással az első perctől kezdve. A lehető leggyorsabban el kell jutni oda, amikor ráébredünk, mennyi mindent nem tudunk még! Ha megérezzük a saját magunk és a hajónk határait és nem feszegetjük azokat, nem lesz baj. A saját hibánkból legalábbis…