Hajózás Odüsszeusz korában

Odüsszeusz hajói

Odüsszeusz utazása Homérosz előtt 3-5 száz évvel, a görögök bronzkorában történt. A költő műveiben az Odüsszeusz korának, vagyis az i.e. 12-9. században épített hajók szerepelnek, amelyek különböztek  saját korának hajóitól.


Nagyon keveset tudunk a homéroszi hajókról. Az égei bronzkor hajóit  és hajózását egy hajóroncs, 44 modell, 173 síkbeli ábrázolás (falfestmény, váza rajz, metszet) és 141 ékszer alapján ismerhetjük meg.

A hajók jellege

Az eposz szövegéből megtudjuk, hogy Odüsszeusz evezővel és vitorlával hajtott hadihajókkal kelt útra.  Ezek különböztek  az ulunburuni hajóroncs alapján azonosított vitorlás kereskedő hajótól az evezőkön kívül egy másik eszközzel is. A hadihajóknak Homérosz korában már jellegzetes vágósarkantyúja volt, és ez a legfélelmetesebb fegyver meg is maradt az ókorban az ilyen hajókon.

Ezt viszont nem említi meg egyik eposzában sem, miközben a hajókról részletes leírást kapunk.

Ezért bizonyosnak vehető, hogy a homéroszi hajók egy előző kor hajói voltak.

Sajnos valódi bizonyíték a homéroszi hajók jellegzetességéről nincs. A hajók tulajdonságaira csak az eposzok szövegéből és a különböző műalkotásokból (leginkább azok töredékeiből) lehet következtetni.

A hajók meghajtása

 Az Odüsszeiában a hajó leggyakoribb jelzője a „fürge”, amely 57-szer , a „gyorsröptű”  7-szer,  összesen a sebességre utaló jelző 64 alkalommal szerepel a szövegben.


 A nagy sebesség a hadihajók és a kalózhajók jellemzője volt, amelyet a vitorla mellett evezők is hajtották. Ellentétben a két ókori hajóronccsal, amelyek lassújáratú, evező nélküli vitorlás hajók voltak.


Egy bizonyos, a hajók meghajtása kezdetben evezővel történt, amely a nyugodt vízen jól használható volt.  Később megjelent a vitorla, az evezőt segítve esetleg kiváltva azt.  A hajók építési tulajdonságai miatt a vitorlát csak kedvező, hátulról jövő és nem túl erős szél esetében tudták használni.

Ennek további bizonyítéka, hogy  az Odüsszeiában 79 alkalommal említi meg Homérosz az „evező” és a „lapát” szavakat. Különös módon csak és 24 esetben a „vitorla” vagy a „vászon” szavakat (a ragozott alakokat is figyelembe véve). Vagyis Homérosz számára a hajók meghajtásánál több,  mint háromszor jellemzőbb volt az evező, mint a vitorla.

 Ez megerősíti, hogy bármilyen összefüggésben is, de a „szél” szót összese 28 alkalommal említi meg  Homérosz.

A hajók vitorlázási tulajdonságai 

Az akkori hajóknak nem volt tőkesúlya, így csak hátszélben vagy háromnegyed-szélben, vagyis raumban tudtak vitorlázni.


Vitorlázásnál Homérosz a következő kifejezést használta:


" kormányos és a szél igazgatta bárkát"

A hajók színe

A hajók színe 34 alkalommal „barna” és 4 alkalommal „éjszínű”  a szövegben. Ezzel a kátránnyal átitatott hajótestre utalhatott Homérosz. A kátrány konzerválta és megelőzte a hajótest kiszáradását.

A hajót  6-szor „kékorrú”, 4-szer „sötétkékorrú”,  2-szer „pirosarcú” és 1-szer „vörösarcú” jelzővel illeti. Ebből arra lehet következtetni, hogy a sötétbarna színű hajó orrát főleg kékre, ritkábban vörösre festették.

A hajók fedélzete

A hajók színén kívül  a második legjellemzőbb tulajdonsága az üreges kialakítás volt. Így a „görbe” jelző 25-ször, a „kettősívű” 4-szer, a „görbültívű” 3-szor, az „öblös” 2-szer, a „nagyöblű” szintén 2-szer szerepel.

Ez alapján meghatározható, hogy a hajótestet nem zárták le felülről,  a hajónak nem volt zárt és folyamatos fedélzete.

A személyzet száma

A személyzet számát és ezzel a hajó méreteit a következőkből tudhatjuk meg:

  • Az 1.203. sorban Pallasz Athéné e következőt javasolja Telemakhosznak:
    „végy húszevezős bárkát”
  • A 9.322. sorban amikor a küklopsz barlangjánál meglátták dorongját, Odüsszeusz a következő leírást adja:
    „mint amilyen nagy az árboca széles barna hajónak,
    húszevezősnek,…”

 Csak ezeket a számadatokat adja meg Homérosz.

A húszevezős hajó folyamatos menetéhez 2*20=40 evezős kellett.


A hajósok számát a Kirké-szigeténél történtekből tudjuk meghatározni a 10.203. sortól:

„Jólábvértes társaimat két részre elosztva,…”,

majd ezt az információt pár sorral lentebb folytatja:

„Útnakeredt,(Eurülokhosz) s a huszonkét társ vele,”

Ehhez a létszámhoz legvalószínűbbnek a 15-20 m hosszú hajó tűnik. A hajók szélessége, mint ahogy már korábban említettem nagyon nehezen határozható meg.

 Ha Odüsszeusz hajóit 15-20 méter hosszúnak vesszük, akkor az evezős-harcosok elhelyezéséhez legalább 3-5 méter szélesnek kellett lenniük.

A test formájára jellemző az erős gerinc, de fölötte a test hamar kiszélesedik, az éjszakára való partra húzás elősegítése végett.

A gerinc a vitorlázást és a hajótest hosszirányú merevségét segítette, míg a lapos fenék a hajó stabilitását növelte.

A hajók sebessége

A vitorlázás sebességének meghatározására egy biztos adat az, amikor Odüsszeusz elmesélte egy utazását Krétáról a Nílushoz:

Enter your text here...

A vitorlázás sebességének meghatározására egy biztos adat az, amikor Odüsszeusz elmesélte egy utazását Krétáról a Nílushoz:

14. ének


252.       majd, hetedik napon elhagytuk mi a tágterü Krétát,

253.       északi tiszta-erős jó széllel szállva hajóztunk

254.       könnyen előre, akár a folyóban. Baj nem is érte

255.       egy bárkámat sem: sértetlenül ülve pihentünk,

256.       kormányos meg a szél igazították csak a bárkát.

257.       Bővizü Aigüptosz folyamát ötödik nap elértük,

Ez a távolság 308 tengeri mérföld , ha a Kréta délkeleti pontjától, a Sidheros-foktól mérjük a távolságot a Nílus torkolatáig.

Az „ötödik napon” kifejezés 4 naptól 5 napig tartó időtartamként kezelhetjük, akkor a hajók átlagos sebességét 3 csomó körülire vehetjük, amikor Homérosza a

”kormányos meg a szél igazították csak a bárkát.”

kifejezést használja, míg gyenge szélben 0,5-1,5 csomós, átlagos  sebességgel számolhatunk.

Hajózás Krétától a Nilusig

A hajók sebességére vonatkozóan a következő adatokat tudjuk meghatározni:

Enter your text here...

Budapest, 1116 Barázda utca 18.  Térkép

Telefon: 06706248600 és 0614810348

e-mail: info@mja.hu

Jogi nyilatkozat


>